Lakásbiztosítás, avagy a biztosítás, ami mindenkinek van, de keveset tudunk róla

"Nem fizetett nekem a biztosító! Addig fontos vagyok, ameddig én fizetek nekik, de amikor ők kell, hogy fizessenek, már nem érdeklem őket! Abból élnek, hogy lehúznak!"

Szinte mindenkinek van egy ismerőse, akivel előfordult már a kellemetlen eset, hogy nem azt kapta biztosításától, amire számított, és ez legtöbbször a lakásbiztosítások esetében fordul elő.

Miért pont a lakásbiztosításnál? A magyarázat egyszerű: a hazai lakosság túlnyomó többsége rendelkezik ilyen jellegű védelemmel, de a felmérések szerint kevesen tudják, hogy pontosan mire és mekkora összeghatárig vannak levédve. Pedig az ördög itt is a részletekben rejlik. Ráadásul átlagosan 6-7 évente történik valamilyen káresemény a lakásban, ami a biztosítások között meglehetősen gyakorinak számít, ezért jó, ha naprakészek és felkészültek vagyunk. De nézzünk is néhány példát, hogy lehet pórul járni!

A: András nem zárta a bejárati ajtót kulcsra, amíg hátrament a kert végébe a fűnyíróért. Ezt egy szemfüles tolvaj kifigyelte, beosont, és elvitte András laptopját, telefonját, és még 100 000 forintot. András hívta a rendőröket, majd a biztosítót. A kár összesen 240 000 forint lett (80 000 Ft a laptop, 60 000 Ft a telefon, és a készpénz), azonban a biztosító nem fizetett Andrásnak, pedig be volt biztosítva betörésre. Hogy miért? Később megnézzük!

B: Bogi a nyáron két hetet nyaralt a férjével és a 2 kisfiával a Balatonnál. Amikor hazajöttek, azt vették észre, hogy nem működik a foci VB előtt két héttel vett vadonatúj plazma TV, a hűtő, és a mosogatógép sem. Kijött a szerelő, és megállapította, hogy a hiba oka a villám, ami a múlt héten tomboló vihar idején csaphatott be. Bogi nem értette a dolgot, hiszen van villámhárítójuk, de a szerelő elmondta, hogy a villám belecsapott a vezetékbe a ház mellett, ott okozott egy túlfeszültséget, és emiatt ment tönkre minden. Az eredmény az lett, hogy a három készülék menthetetlenné vált, mert kisült a teljes elektronika bennük. A kárt összesen 500 000 Ft-ra becsülte a kárfelmérő, azonban a biztosító csak 100 000 Ft-ot fizetett Bogiéknak, pedig Bogi szerződését a barátnője intézte a bankban, és be voltak biztosítva villámcsapásra. Hogy miért? A cikk végén ezt is megnézzük!

C: Csilla is pórul járt. Neki az új nagy ablaka alatt focizó fiúk okoztak meglepetést, amikor a labda a konyhájában kötött ki a csukott ablakon keresztül. Csilla ablaka betörött, a gyerekek pedig egymásra mutogattak felelősségvállalás helyett. Csilla amúgy sem akarta rájuk terhelni a dolgot, mert nem tudott haragudni a srácokra, és tudta, hogy a lakásbiztosítása úgyis fizet neki, hisz be van biztosítva. De nem így történt. Hogy miért? Nézzük meg a megoldásokat, de csak szépen sorjában!

A: Andrást amiatt érte kellemetlen meglepetés, mert betörésre ugyan be volt biztosítva, de besurranásra nem. A kettő között az a különbség, hogy az első esetben valamely csukott nyílászáró, (extrém esetben fal) megrongálásával jutnak be hozzánk, a másodikban pedig a nyitva hagyott (nem kulcsra zárt) ajtón keresztül. Márpedig András az ajtót nyitva hagyta, hisz csak pár percre ment hátra.

B: Bogi esetében már más a helyzet, ő 100 000 Ft-ot kapott a villámkárára, de ezzel még nem volt kint a vízből. Ahhoz hogy megértsük, miért csak ennyit, meg kell ismerjünk két fogalmat. A villámcsapás elsődleges, és a villámcsapás másodlagos hatását. Elsődleges az, ha közvetlenül egy-egy elektronikai cikkbe csap bele a villám, de ez nagyon ritka a villámhárítók miatt. A másodlagos gyakoribb, ez történt Bogiéknál is. Ilyenkor a a villám a vezetékbe csap bele, és az így keletkezett túlfeszültség a vezetékre rákötött elektronikai cikkeket teszi tönkre. Ez utóbbi azonban Bogi biztosításában be volt limitálva 100 000 Ft-ra, emiatt nem kapott 500 000 Ft-os kártérítést. A sors fintora, hogy elsődleges hatásra természetesen korlátlanul le volt védve.

C: Csilla esetében a kulcsszó pedig a nagy ablak. Ugyanis az ő szerződésében az volt leírva, hogy az üvegtörést a biztosító fizeti 3 négyzetméter táblaméretig, de az ő üvege ettől nagyobb volt, így a saját zsebéhez kellett nyúlnia.

Mi a közös a 3 esetben? Mindhárom eset sajnos megtörtént, és valószínűleg nem csak azokkal, akik aztán hozzánk fordultak segítségért. Ez a három eset (besurranás, villámcsapás, üvegtörés) ugyanis a leggyakoribb kárfajták közé tartoznak. Ráadásul elmondható, hogy egyik esetben sincs igazi felelős! Gondoljuk is végig!

• A biztosító a hibás?

Aligha, hiszen ők leírták, hogy mire fizetnek és mire nem, a törvényeknek megfeleltek, korrektül jártak el. Sőt! Amiatt tudtak olyan kedvező díjat adni, mert vannak olyan paraméterek, amikre ők nem fizetnek, így nem kell akkora kockázatot vállalniuk. Ez persze az olcsó húsnak híg a leve eset, de ki az aki bánná, ha évente 5000 Ft-tal kevesebbet kell fizetni?

• Akkor Bogi barátnője szúrta el?

Nem, hiszen ő, ha nem a saját bankjában köthető lakásbiztosítást ajánlja Boginak, akkor az állásával fizet. Ezért Bogi nem is haragudott rá.

• Esetleg András, Bogi, és Csilla egyaránt hibáztak?

Lehet, de nem elvárható, és nem is életszerű, hogy 60 oldal feltételt végigböngésszenek 3-4 különböző ajánlatnál, hiszen mindhárman elfoglalt, családos emberek.

• Akkor ki a hibás?

Valószínűleg nincs egyértelmű hibás, de Van Megoldás! 🙂

Ha azt szeretnéd, hogy Veled ne fordulhasson elő hasonló, jelentkezz díjmentes tanácsadásunkra, ahol megnézzük, hogy a szerződéseid mennyire naprakészek, nincs-e bennük valami kiskapu, ami később problémát okozhat. Sőt gyakran előfordul az is, hogy a mai modern, fejlett pénzpiacon kedvezőbb ár-érték arányú megoldásokat tudunk elérni, mint a 2-3 éve kötött szerződések esetében, mert a biztosítások a mobiltelefonokhoz hasonló ütemben modernizálódnak, fejlődnek.